A LEGGYAKRABBAN FELTETT KÉRÉDSEK

Mely időszakban látható a csillag?

A különböző csillagképek abban az esetben láthatók, ha pályájukon a sötétség ideje alatt a horizont fölé jutnak.

Ahogyan a Nap télen csupán nyolc órán át tartózkodik a horizont felett, nyáron pedig tizenhatot, úgy a csillagoknál mindez  éppen fordítva történik. Télen, tiszta időben 16 órán át gyönyörködhetünk a csillagos égboltban, míg nyáron csupán 8 órát. Ebből következően azokat a csillagokat, csillagképeket láthatjuk hosszabb ideig, amelyek a téli időszakban jutnak horizont fölé éjszakánként.

Érdekesség még, hogy az északi sarkcsillagot körülvevő csillagok, csillagképek egész évben láthatók. Ilyen például a Kis Medve csillagképben a Kisgöncöl, amelynek egyik végpontja éppen a sarkcsillag. De a mindenki által jól ismert Göncölszekér is egész évben látható tőlünk a Nagy Medve csillagképben. Természetesen sosem feledkezhetünk meg a megfelelő látási viszonyokról sem, különös tekintettel a manapság erősen fényszennyezett nagyvárosainkra!

A mindenki számára legismertebb, ún. zodiákus csillagképek (állatövi jegyek) érdekes módon éppen a "saját" időszakukban NEM láthatók. Miért? Nos, ennek magyarázatául elemezzünk egy konkrét napot!
Legyen ez a nap mondjuk május elseje.

Ekkor a Nap éppen a Bika csillagkép "mögül" tekint ránk, vagyis a nap a Bika csillagképpel együtt járja égi pályáját. Ebből következik, hogy a Bika csillagképet (és a környékbeli 4-5 állatövi csillagképet) alkotó csillagok ebben az időszakban nappalonként a Nappal együtt érnek fölénk, ekkor azonban a világosság miatt nem láthatjuk őket. Mivel ezek a csillagok éjszaka is a Nappal "tartanak" - a sötétedés idején a Nappal együtt a horizont alá buknak -, ezért számunkra láthatatlanok.  

Mi lesz, ha a csillagom kihuny?

A világegyetemben az egyidejűség egészen sajátos értelmezést nyer. Hiszen amikor felnézünk a csillagos égre, akkor a csillagmatuzsálemek és az egészen fiatal (akár néhány ezer éves) csillagok fénye is ugyanakkor éri el a szemünket. Az egyik csillag 400 millió fényévnyire van tőlünk, amit most látunk tehát, az nem más, mint ennek a csillagnak a 400 millió évvel ezelőtti állapota! Mint ahogyan egy 30 fényévnyire ragyogó csillag csupán 30 éves történelmét "mutatja" nekünk.
Ezért aztán bátran kijelenthetjük, hogy amikor a csodálatos és végtelen csillagos égboltra tekintünk, egyszerre látjuk az időt és a teret.
Természetesen elképzelhető - bár kevés a valószínűsége -, hogy a rólunk elnevezett csillag kihuny, és ennek híre éppen most, ezekben az években érkezik el hozzánk. Az ISR ekkor természetesen lehetőséget biztosít arra, hogy egy újabb csillagot válasszunk magunknak!

 

A tulajdonom az elnevezett csillag?

Nem! A csillagok nem képezik senki tulajdonát. Senkinek nincs joga arra, hogy egy csillagra vagy az adott csillag valamely részére mint saját tulajdonára igényt tartson.

 

Tudományosan elismerik ezeket a neveket?

Ahogy már írtuk (9. oldal alja), a csillagászok természetesen továbbra is a tudományos neveket használják, ám az ISR nyilvántartásán belül az elnevezett csillagnév a pontos paraméterekkel megjelölt csillaghoz tartozik.

 

Minden csillagot csak egyszer neveznek el?

Minden csillagot a Hubble Guide Star Catalog szerinti koordinátái alapján regisztrálunk az Egyesült Államokban lévő főhivatalunkban, on-line rendszeren. A Nemzetközi Csillagregisztrációs központ a térképeket a külföldi irodák számára csak egyszer teszi elérhetővé, hogy minden csillagot ennek megfelelően csak egyszer lehessen elnevezni.
Ez a rendszer kizárja, hogy egy csillagnak több névadója is legyen. És persze - mivel olyan sok csillag áll rendelkezésre - egyszerűen nem lenne logikus, ha egyet többször is elneveznénk.

 

Mikor jelenik meg a "Helyünk a világegyetemben" című könyv következő kötete?

A kötet 1985 óta jelenik meg 3-4 évente. A magyar csillagnévadók a 2002-ben megjelent VI. regisztrációs kötetben szerepeltek először. Azóta a 2004-ben megjelent VII., a 2007-ben megjelent VIII. kötetben szerepelnek magyar csillagnevek. A következő kötet várható megjelenése 2010.
A katalógust külön rendelés esetén tudjuk biztosítani. Ez ügyben kérjük, vegyék fel a kapcsolatot az ISR-Hungary irodájával.

 

Ki adja a jogot, hogy csillagokat nevezzünk el?

A Nemzetközi Csillagászati Unió, amelyet 1919-ben a csillagászati eredmények világméretű koordinálására hoztak létre, s amely a meteorokkal és az üstökösökkel ellentétben a csillagok elnevezési jogát nem tartja fent önmagának.

 

Mióta létezik az ISR?

A Nemzetközi Csillagregisztrációs Központ (ISR) a kanadai Ivor Downe kiterjedt kutatásait követően jött létre 1979-ben. Az első csillagot Downe kislányáról nevezték el. Azóta az ISR már több mint egymillió csillagot nevezett el, különböző híres vagy nagy tiszteletnek örvendő személyről, illetve a csillagnevet választók szeretteiről.

Mely csillagképek láthatók a leghosszabb ideig?

Az állatöv csillagképei, mint pl. a Skorpió vagy az Oroszlán, kb. másfél hónapon át láthatók. Más csillagképek, mint pl.: a Nagy Medve (benne a Göncölszekérrel), a Kis Medve vagy a Cassiopeia egész évben látszanak. Tapasztalatunk szerint sokan nem a láthatósága szerint választják ki a csillagképet, hanem annak a megajándékozotthoz fűződő kapcsolata miatt. Pl. a Cygnus (a Hattyú) csillagkép a szerelem jelképe.

 

Mi az az ismeretlen csillagkép a Nyilas és a Skorpió között?

            Létezik egy "új", 13. állatövi csillagkép is, amelynek Ophiuchus, azaz Kígyóvivő a neve (a kihajtható tértérképen a Nyilas és a Skorpió között nyíllal jelölve). Az év folyamán a Nap áthalad az állatöv jegyeinek útján, amit kb. 2000 évvel ezelőtti megfigyelések alapján rögzítettek. Ugyanígy halad át a Kígyóvivőn is.

Láthatom-e az elnevezett csillagot valamelyik planetáriumban?

Nem! A planetáriumok egyébként is a csillagos égbolt vetített képét használják előadásaikhoz.
A legtöbb csillagvizsgálóban is csupán az elnevezett csillag tág környezetét, az adott csillagkép nagyobb csillagait láthatom.

 

Hány csillagot lehet még elnevezni?
A NASA által üzemeltetett Hubble űrteleszkóp által 1983 óta észlelt 15 millió csillag került be a katalógusba. Az ISR 1979-es megalakulása óta mintegy 1 millió csillagnak adtak nevet.